Panaszbejelentés

Tisztelt Bejelentő,

annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb idő alatt és teljes körűen kivizsgálhassuk bejelentését, segítheti munkánkat, ha megoszt velünk minden, a kivizsgálás szempontjából lényeges információt.

A Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen ismertesse velünk a panaszolt esemény részleteit.  Kérem adja meg azonosító adatait, panasz tárgyát, valamint a konkrét panaszt.

A Panasztörvény szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról az alábbiak szerint tájékoztatom:

Általános szabályok:  A belső visszaélés-bejelentési rendszerben a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. Ha a foglalkoztató a munkavállalóira a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 9. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat állapított meg, ezek megsértése a belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelenthető.

Bejelentésre jogosult személyek: a bejelentésre jogosult személyek körét teljes körűen a  Panasztörvény 20.§ /2/-/3/ bekezdése tartalmazza. Ez alapján bejelentésre jogosult például a foglalkoztató munkavállalója, volt munkavállalója, tagja, részvényese,  illetve a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban álló vállalkozó, alvállalkozó, beszállító illetve megbízott irányítása alatt álló személy, a foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes.

A bejelentés megtétele: A bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg. A szóbeli bejelentést személyesen lehet megtenni. A személyes megtételhez a panaszműködtetőt keresse.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a belső visszaélés-bejelentési rendszerben tett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára. A visszaigazolás keretében a bejelentő részére általános tájékoztatást kell nyújtani az e törvény szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról.

A bejelentése kivizsgálásának főbb szabályai: A foglalkoztató a  bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja. E határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani. A bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól kell tájékoztatni. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

A bejelentés kivizsgálásának mellőzése

A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha

a) a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,

b) a bejelentést nem az erre jogosult személy tette meg,

c) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve

d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

Intézkedések a visszaélések orvoslására

A bejelentés kivizsgálása során a Foglalkoztatónak értékelnie kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hoznia azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a bejelentés szerinti visszaélések orvoslására.

Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről.

A bejelentő tájékoztatása

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője írásban tájékoztatja a bejelentőt a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről. Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást tudomásul vette.

Adatkezelési szabályok

A bejelentő személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kell kezelni. A belső visszaélés-bejelentésben kezelt személyes adatok kezelésére a Panasztörvény 26-27.§-ai alkalmazandók.

A visszaélést bejelentők védelme

A visszaélést bejelentők védelmére a Panasztörvény 41-49.§-ai alkalmazandók. Ezek alapján minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés,

a) amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és

b) amelyet a bejelentő  jogviszonyával vagy kapcsolatával  összefüggésben valósítanak meg,

jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

E bejelentővédelmi jogok csak a jogszerűen megtett bejelentésre vonatkoznak

A bejelentővédelmi jogok teljes köre csak az uniós jog hatálya alá tartozó jogsértések bejelentőire vonatkozik, ideértve azt az esetet is, amikor a bejelentő alapos okkal feltételezi, hogy bejelentése az uniós jog megsértésére vonatkozik, bár valójában nem az.

Az uniós jogon kívüli, haza jogszabályt sértő cselekmény bejelentője kizárólag jogi segítségnyújtást igényelhet.

A törvény által védett titok – pl. ügyvédi titok – megsértésével tett bejelentésre sem vonatkozik a bejelentővédelem teljes arzenálja, a bejelentő kizárólag jogi segítségnyújtást igényelhet.

A rosszhiszemű bejelentés következményei

A Panasztörvény 45.§-a szerint a bejelentés megtétele jogszerű, ha

a) a bejelentő a bejelentését a Panasztörvény II. fejezete szerinti visszaélés-bejelentési rendszerek valamelyikén, az e törvényben meghatározott szabályok szerint tette meg,

b) a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben – ideértve a Panasztörvény 20. § (2) bekezdés c) pontja és 20. § (3) bekezdés e) pontja szerinti eljárást is – szerezte, és

c) a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.

Ha rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közöl, a bejelentés megtétele nem minősül jogszerűnek.

Nem jogszerű bejelentés esetén nem alkalmazhatók a Panasztörvénynek a visszaélést bejelentők védelmére – köztük a hátrányos intézkedés tilalmára – vonatkozó rendelkezései (41-49.§).

Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és

a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,

b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni. (26.§/3/, 6.§/4/).

A bejelentés nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy szabálysértést.

A Büntető törvénykönyv (Btk.) szerint a rágalmazás bűncselekményét követi el, aki  valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, ezért vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (lásd Btk. 226.§ és 229.§-át)

A Btk. szerint a becsületsértés bűncselekményét követi el, aki  a Btk.  226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben

a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy

b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (lásd Btk. 227.§ és 229.§-át)

Adatvédelmi szabályzat kiegészítés

Belső visszaélés-bejelentési rendszer leírása